Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Refexiók Ferenc pápa-legendárium c. könyvemre

2016.02.24

Reflexiók Ferenc pápa-legendárium c. könyvemre:

 

 

Márton László: Kamarás István: Ferenc pápa-legendáriumIn: Élet és Irodalom, 2017. május 5.

Ordo Joculator Dei, azaz Isten mesemondóinak, énekeseinek rendje. Kamarás István nyilván Assisi Ferenc ártelezését vállalja. Isten afféle szent bohóca, akinek bukfenceit tapssal vegyült áhítat kíséri. Mindezt másodállásban teszi - civilben tekintélyes vallásszociológus. A szent jokulátort jelmeze (csuhája) védi a nemtetszés nyilvánításától, olyan szabadságot biztosít, amelyet a profánok irigyelnek tőle.

            Kamarás legendáriumnak nevezi történeteit, azaz nyilvánvalóvá teszi, hogy képzeletének termékei, de éppenséggel meg is történhettek volna. Senkit nem vesz célba, senkit nem gúnyol ki, de félreérthetetlenül jelzi, hogy Ferenc pápa szelleméhez ál közel. A tisztelet, sokszor a csodálat hangján, a népmesék, a másik Ferenc, az assisi virágoskertjének stílusában.

            A meg nem történt, de megtörténhetett volna kalandokból a pápa és útitársa, az argentin rabbi mindig mosolyogva kerülnek ki, zokszó nélkül tűrik az értetlenséget, a merevséget, a hivatal packázásait. Kamarás Ferenc pápája hol a pesti rakparton látogatja meg a cipőket, hol Ostiában várja az arab menekültekből álló szent családot, Majd ugyanott delfinekkel és bálnákkal társalog, hol római hajléktalanokkal tölti az éjszakát. Azután ismét az assisi módjára az állatoknak prédikál, különös figyelemben részesíti a nyulakat, de a mobiltelefonokat is kedveli.

            A legendáriumban nincs egyetlen, a szó szoros értelmében vett kritikai célzás sem. Az előszór író Fabiny Tamás evangélikus püspök provokációt vél felfedezni a szerző szándékai mögött, de hozzáteszi, hogy a kereszténység alapítója is provokátor volt. Az inkvizíció korában könnyen elképzelhető lett volna, hogy Kamarás máglyán végzi, valószínű, hogy Mindszenty bíboros se nézte volna jó szemmel rejtett iróniáját. Inkább arról van szó, hogy Ferenc pápa leszáll trónjáról, a Vatikánban felejti tiaráját, emberközelbe kerül, mint a kereszténység első százada óta egyetlen egyházfő sem. De a globalizáció korában, melyet II. János Pál és Ferenc pápa belakott, Kamarás István és joculator szerzetes atyafiai valami kitüntetést kockáztatnak

 


 

Gánóczy Sándor:

Nagy örömet szereztél nekem könyveddel, amelyet baráti hűséged jeléül megküldtél. Hit és humor bizony jól megférnek egymással. Az Evangélium szellemében gyakorolt péterszolgálat és az igazán evangélikus lelkiség szinten. Romára emlékeztetnek a romai számokkal irt oldalszámok, Lutherra az evangélikus püspök provokációról szóló elmélkedése. A jelenlegi hazafiaskodó katolicizmus mogorvasága közepette
derűs légkort teremt könyved burkolt kritikája. Én teljes mértékben Veled erzek.
Igaz baratsággal  Sandor


Máté-Tóth András

 Mindig bámulom a fantáziádat, ahogyan a dolgokat egyik térből a másikba tudod tenni. S örömmel nyugtázom azt is, hogy vissza visszatérő helyszínek vannak, a számodra kedves dimenziók, és a nehezen viselt csorbaságok, egyházban és világban egyaránt. Jó érzés számomra, hogy ismerhetem a szerzőt, s úgy olvashatom művedet, mintha csak úgy elbeszélgetnénk, a közös élvezet szándékával, túl a meggyőzés és az akadémiai disputa szféráin.
Ferenccel játszol, játszanak vele sokan. Szerintem találóan mutatod be azt a törésvonalat, ami megítélésében egyre világosabban megmutatkozik, s ami sokban emlékeztet a Jézus körüli törésvonalakra. Ahogyan a hatalmas szolgálatnak értette, ahogyan a központ helyett a perifériát kedvelte és vált központi problémává, a központ problémájává.
Sajnos ma még világosan beazonosíthatók azok a hétköznapjainak kísérő mélyfájdalmú tragédiák, melyekről minden média és politika ezer bőrt húzott már le, különösen a menekült-kérdés. Amikor írtad, még ez nem volt így, mára már könnyű belekeveredni a téma túlburjánzó liánjaiba.


HVG 2016.08.


Kamarás István: Ferenc pápa-legendárium
Van abban valami bizarr, ha Magyarország legismertebb vallásszociológusa fikciós kötettel jelentkezik. Kamarás István nagyon is létező személyekről – elsősorban Ferenc pápáról, és barátjáról, a Buenos Aires-i Rabbiképző vezetője, Skorka rabbi kalandjairól – szóló kötetében „akár meg is történhetne” események sorjáznak. Humorral átitatott afféle Mátyás király-elbeszélések ezek, amelyek során Ferenc pápa például a tengerparton maga fogadja a menekülteket, a Duna-parti cipős emlékműnél pedig a saját cipőjét is elhelyezi. Közben belehallgat a „nagy magyar katolikus csöndbe”, amelyből furcsa mód, csak a balliberális kormányok idején hangzik fel egy-egy politikai jellegű állásfoglalás. Az álruhás főpap igaz embereket is talál: például a történelmi sebeket gyógyítását sürgető segédpüspök, vagy a palotája ajtaját kitáró váci püspök személyében. Mint focirajongó, Ferenc sem hagyja ki a Katolikus Labdarúgó Akadémia mérkőzését, de „bűnös és nem disztribűnös” ember lévén inkább beáll a játékosok közé. Nem csoda, hogy a kötet végén már alig lehet megkülönböztetni a pápát az egyszerű emberektől. Meg is jelennek az álpápák, akik a lelepleződésük után kénytelenek alamizsnaosztóként „bűnhődni”. Ahogy a kötet ajánlójában Fabiny Tamás evangélikus püspök írja: Kamarás könyve provokáció. Provokáció, mert arra buzdít, hogy „egymást szeretetre és jócselekedetekre provokáljuk”.


Lankó József

Idöm adta keretek között azonnal elolvastam és nagyon élveztem. Nemcsak a humort, hanem az egész látásmódot. Pontosan a lényegrelátás és a lényegtelen ránkrakódott rétegek humorba oldása lehet életmentő és megújító. A szabadság mintha nemcsak az evangelizálás lehetőségeit hozta volna, hanem nagyon sokszor a klerikális merevségbe menekülés lehetőségét is. Az előbbivel járó sebezhetőség és kockázatok helyett sokszor kísért az utóbbi kétes értékű biztonsága. Úgy látom Ferenc pápával az eligazodást és jó irányba fordulást segítitek. És mindezt kedves humorral. Köszönöm.


Pomogáts Béla

Beleolvasgattam, nagyon eredetinek és szellemesnek találtam. Emellett Ferenc pápát is nagyon pozitív színben tünteti fel, ez megegyezik az én véleményemmel is.


Tarján Tamás

Könyvedet és részletét meleg szívvel, derűvel, elismeréssel olvasva kívánok szép ünnepeket, derűs év-napot, s jövőt, mely valóban jön

----------------------------------------
Beer Miklós

Élvezettel és nagy derültséggel olvasom. Köszönöm.
Áldott ünnepet!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.