Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyházfinanszírozás Kerekasztalbeszélgetés a Lehet-e? fórumon https://youtu.be/YKaAoU_VE6o

2018.09.20

letölthető:

https://youtu.be/YKaAoU_VE6o

 

reflexió:

A pénz és az egyház – hogyan beszéljünk róla?

Evangelikus. hu

Létrehozva: 2018.09.19. 13:44, Frissítve: 2018.09.19. 13:47

Szöveg: Kézdi Beáta. Fotó: Kiss Tamás

Budapest

 

– A hívek tartsák el az egyházukat? Az államnak nem csak a szavazatok miatt érdemes az egyházakat támogatni, hanem azért is, mert segítenek neki a társadalom építésében. Ugyan az egyházak nem termelnek tényleges bevételt, de köztudomású, hogy a rendszeres vallásgyakorlók testi-lelki állapota jobb az átlagosnál, ami óriási megtakarítást jelent, már csak ezért is jó befektetés a vallás finanszírozása. Ilyen és ehhez hasonló kérdések és kijelentések hangoztak el az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom című online folyóirat Lehet-e? fórumának legújabb alkalmán 2018. szeptember 17-én, ahol az egyház-finanszírozás volt a fő téma.

https://www.evangelikus.hu/sites/default/files/styles/article_large/public/20180917-KTP_9723.jpg?itok=DRuNoKVj

A Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Egyházközség 1. emeleti kistermében megtartott kerekasztal-beszélgetésen evangélikus részről Zsugyel János, az Országos Számvevőszék elnöke, közgazdász, református részről Topolánszky Ákos lelkipásztor, szociológus, katolikus részről Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, közgazdász, egykori marketingvezető volt jelen, moderátorként Kamarás István OJD, író, szociológus, akadémiai doktor vezette a beszélgetést.

Kiss Ulrich már a beszélgetés elején leszögezte, hogy egy vallási közösségnek fenn kell tartania önmagát, mert a közösség tagjainak tudniuk kell, hogy ez kötelességük, hiszen egy közösségen belül felelősek vagyunk egymásért. Az egyház és állam helyzete eltérő Európán belül – szögezte le a szerzetes, hiszen a nyugati kereszténységben ez a viszonyrendszer egészen másképp néz ki, mint például Oroszországban, ahol állam és egyház kapcsolata elválaszthatatlan.

A közgazdász megemlítette azt a mai jelenséget is, mely szerint Németországban többen kilépnek az egyházból, mert nem szeretnék, ha jövedelmükből az állam automatikusan vonná le az egyházadót. Sokan maguk akarnak dönteni a támogatásról és annak mértékéről, melyet csak az egyházból való kilépéssel érhetnek el. 

Az egyház támogatásában azonban a pénz csak szimbolikus eszköz – hangsúlyozta Kiss, aki kifejtette, hogy összefogásra van szükség, nem a magasabb szinteken való megoldásokra, és csak olyasmit kellene megoldani egyházon, közösségen belül is, amire van erő. Nem létező közösségeknek templomot, iskolát építeni nem megoldás.

Topolánszky Ákos ezután a „legkisebbségi teológiáról” beszélt, melynek lényege a legkisebbek helyzetébe képzelni magunkat. A református lelkész az egyházi iskolák körülményeiről és szerepéről beszélt, mely esetében kritikaként fogalmazta meg, hogy akár négyszer annyi támogatást is kaphat egy egyházi, mint egy alapítványi iskola, és az állami iskolánál is jelentősen nagyobb egy-egy egyházi intézmény támogatása. Hangsúlyozta, hogy nem helyes az elitista oktatás, ehelyett hozzáférhető minőségi oktatás kellene mindenhol. Ugyanakkor érdekes, hogy az állam az egyházaktól a társadalmi elit képzését várja. „Mert minden rossznak gyökere a pénznek szerelme” – idézte a lelkész Timótheus első leveléből (6,10), majd hozzátette: „Szolgálat akkor kezdődik, ha van tétje annak, amit teszünk, és ez nem pénzkérdés.”

Zsugyel János csatlakozva a korábban elhangzottakhoz szintén annak adott hangot, hogy a közösségnek kell részt vállalnia a fenntartásában. Majd Kiss Ulrich információját kiegészítette azzal, hogy a német egyházadó nyolc százalék, míg Magyarországon fakultatív egy százalékról beszélünk. A finanszírozásban éppen ezért a sok kis adományt, tagot lenne jó bevonni, nem elfelejtve az özvegy asszony két fillérje példázatot. 

Kiss Ulrich az eseményen még elárulta, hogy mi által csökkenhet az adományozási kedv, és mely egyházakban milyen arányú a gazdag adományozók taglétszáma. De szóba került még a Sagrada Familia és a drezdai Frauenkirche épülete és a Magyarországi Evangélikus Egyház egyszázalékos kampányának adatai is. Ezekről bővebben az Evangélikus Élet következő számában írunk.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.