Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vallás és társadalom (Evangélikus Egyetem)

2014.08.24

 

 

 
Vallás és társadalom 1: Vallásszopciológia I.  (trx-527)
1. A tantárgy célja
A hallgatók a félév során megismerkednek a vallásszociológia elméleti alapjaival..
2. Kompetenciák
2.1. Vallásszociológiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozása és alkalmazása;
2.2. Az élethosszig való tanulás és fejlődés;
2.3. A teológiai és vallásszociológiai ismeretek szintetikus látásmódja;
2.4. A társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonyság és felelősségtudat.
3. Követelmény
A feldolgozandó irodalom folyamatos olvasása.
Kollokvium, melynek tételei: 1) Melyek a vallásosság dimenziói és funkciói? 2) Hogyan épülnek föl egymásra a vallási rendszer elemei? 3) Vallás és személyiség, 4) Hasonlítsa össze a sámán, a pap és a próféta szerepét! 5) Egyház, szekta, misztika, felekezet, kultusz, 6) Hogyan függ össze vallásososság és társadalmi pozíció, 7) Milyen megváltás-modelleket ismer? 8) Melyek a hazai gyülekezeti lelkipásztorkodás fő jellemzői? 9) Mit jelent az intézményes és mozgalmi vallásosság? 10) Hogyan értelmezhető a Jézus-jelenség szociológiai megközelítésben?
4. Tematika
4.1. A tudásszociológiai és funkcionalista megközelítés; a vallásosság és a vallásos viselkedés inkluziv (érték- és hiedelemrendszer) és exkluzív (evilági és transzcendens) megközelítése, a vallásosság dimenziói és a vallás funkciói, a vallási rendszer, külsődleges és belsődleges vallásosság
Megváltás..
4.2. Varázsló, pap, próféta. A vallási intézmény. Intézmény és karizma a kereszténységben. Intézmény és mozgalom. A mozgalmak egyháza.
4.3. Szekularizáció, vallás és modernitás, a vallásosság alakulása napjainkban
4.4. A Jézus-jelenség szociológiai elemzése
5. Szakirodalom
5.1. Kötelező szakirodalom:
Bögre Zsuzsa, Kamarás (2013) Vallásszociológia. Budapest, Luther K.  
5..2. Ajánlott szakirodalom
Beckford, James A.(1996) A „hatalom” fogalmának újjáéledése a vallásszociológiában. In: Replika, . 21-22. sz..
Bourdieu, Pierre (1978) A vallási mező kialakulása és struktúrája. = u.ő: A
               társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Bp. Gondolat
Davie, Grace (2010) A vallás szociológiája. Pannonhalma, Bencés Kiadó
Goják János, Tomka Miklós (szerk) (1992) Az egyház társadalmi tanítása.
                Bp. Szent István Társulat
Hamilton, Malcolm B. (1998) Vallás, ember, társadalom. Bp. AduPrint
Hegedüs Rita  (1998) A vallásosság kérdése Magyarországon nemzetközi
              és magyar kutatások eredményeinek tükrében. In: Szociológiai
              szemle. 1: 113-126.
Kamarás István (2007) Jézus-projektum. Pécs, Pro Pannonia
Kamarás István (1992) Júdások vagy Péterek? Bp. Egyházfórum
Kamarás István (2004) Kis magyar religiográfia. Pécs, 2004. Pro
              Pannonia.  http://mek.oszk.hu/08900/08944/
Theissen, Gerd (2006) A Jézus mozgalom. Bp. Kálvin K.
Tomka Ferenc (1991) Intézmény és karizma az egyházban Bp.
              OLI-KATTA, 282-287.      http://szocio.btk.ppke.hu/tomka;
Tomka Miklós Vallásszociológia. In:
Tomka Miklós (2011) Vallás a modern világban. Budapest, Semmelweis
              Egyetem Mentálhigiéné Intézete, Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány
Török Péter (2004) Magyarországi vallási kalauz 2004. Bp. Akadémiai K.
Weber, Max (1992) Vallásszociológia. = U.ő.: Gazdaság és társadalom.
             Bp. KJK, 109-323.


 

 
Vallás és társadalom 2: Vallásszociológia 2. (trx-528)
1. A tantárgy célja
A hallgatók a félév során megismerkednek a mai világ vallásosságának vallásszociológiai bemutatása mellett megismerkednek a vallásszociológia kutatással az evangélikus gyülekezeti lelkipásztorkodás szociaológiai vizsgálata keretében.
2. Kompetenciák
2.1. Vallásszociolkógiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozása és alkalmazása;
2.2. Az élethosszig való tanulás és fejlődés;
2.3. A teológiai és vallásszociológiai ismeretek szintetikus látásmódja;
2.4. A társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonyság és felelősségtudat.
2.5. Alapvető jártasság megszerzése az empirikus vallásszociológiai kutatásban.
3. Követelmény
3.1. A feldolgozandó irodalom folyamatos olvasása.
3.2. Empirikus szociológiai esettanulmány készítése egy evangélikus gyülekezetről.
Kutatási szempontok
1. Működésük helye, társadalmi környezet (beleértve a környezet vallási, felekezeti jellemzését is)
2. Működésük rövid története (középpontban: mi él ma is a hagyományból)
3. A közösség összetétele és szerkezete, 3.1. Vezetők, 3.2. tekintélyes tagok, közvélemény irányítók, 3.3. Formális és érdemi tagság, 3.4. Peremhelyzetűek, laza szállal kötődők, alkalmi látogatók, 3.5. Régi és új tagok aránya
3.6. A tagság összetétele nem és életkor, lakóhely, társadalmi helyzet, foglalkozás, jövedelem, iskolázottság és műveltség szerint, 3.7. Vannak- a közösségen belül kisebb csoportok és közösségek? 3.8. /egyházközségek esetén/ a presbitérium/képviselőtestület összetétele, tevékenysége, hatóköre.
4. A tagság vallásosságának jellemzői, 4.1. Hit: miben hisznek, mennyire mélyen, 4.2. Vallási ismeret: mennyire ismerik vallásukat, milyen szinten, 4.3. Vallási élmények, érzések, 4.4. Vallási szokások, rítusok, 4.5. Mennyiben közösségi jellegű, mennyiben individuális a vallási élet, 4.6. Hogyan nyilvánul meg a vallásosság a mindennapi életükben,
5. A vezetés, 5.1. A vezető(k) jellemzése, vezetési elveik, a vezető(k) tevékenysége és szerepkészlete (igehirdetés, vezetés, szervezés, tanítás, lelki vezetés), 5.2. Kik és hogyan vesznek részt a vezetésben? 5.3. Milyen jellegű a vezetés (mennyire szakszerű, mennyire demokratikus), 5.4. Milyen konfliktusok tapasztalhatók a vezetők és a tagok között? 5.5. Kik a közösség legnépszerűbb tagjai? Miért?
6. Milyen tevékenységeket végez a közösség? Ki, miben, mekkora intenzitással vesz részt? 6.1. Szertartások, szentségekben részesedés, ima, 6.2. Tanítás, katekézis, hittan (milyen csoporokban, kik a hitoktatók, kik a és hányan a tanulók, milyen módszere), 6.3. Lelki programok (lelkigyakorlat, csendes nap, zarándoklat) 6.4. Szeretetszolgálat, karitász , 6.5. Szabadidő együttes eltöltése, szórakozás, kikapcsolódás, 6.6. Közösségi együttlét, 6.7. Egymás segítése, 6.8. Milyen témák vetődnek föl a közösségben? 6.9. Kulturális, művelődési, művészeti programok, 6.10. Vallási népszokások, 6.11. Kik a közösség vendégei?
7. A közösség jellemzői, 7.1. Melyek a közösség identitását adó nagy élmények, történések, erőpróbák?
7.2. Miben nem egységes a közösség, hogyan élik meg a különbözőségeket, vitákat? 7.3. Milyen konfliktusok vannak a közösségben? Hogyan oldják meg ezeket?
8. Milyen a kapcsolata a közösségnek 8.1. A profán világgal? 8.1.1. A helyi társadalommal? 8.1.2. A nem vallásos világgal? 8.1.3. A politikai pártokkal? 8.1.4. Az országos, regionális és helyi kulturális intézményekkel? 8.1.5. Az országos, regionális és helyi szociális intézményekkel? 8.2. Más egyházakkal, más vallási csoportokkal, szektákkal, más vallású emberekkel? (ökumené) 8.3. Saját egyházával és annak vezetésével?
9. Milyen a közösség jövőképe, milyen elképzeléseik, terveik vannak?
4. Tematika
4.1. Vallás és társadalmi szerkezet. Vallás és társadalom: rendek, osztályok, rétegek és a vallás. Vallás és gazdaság.
4.2. Új vallási jelenségek: régi-új szekták, kultuszok, új vallási mozgalmak, kvázi-vallások, New Age, keleti vallások nyugaton
4.3. A vallás helyzete világszerte és Magyarországon. A „keresztény társadalom” végew.
4.4. Gyülekezeti vallásosság, gyülekezeti lelkipásztorkodás. Gyülekezeti lelkipásztorkodás az evangélikus egyházban
5. Szakirodalom
5.1. Kötelező irodalom:
Bögre Zsuzsa, Kamarás István (2013) Vallásszociológia. Budapest, Luther
             Kiadó.
Kamarás István (2009) A szomszéd rétje A szomszéd rétje, avagy
            lelkipásztorkodás a református  egyházközségekben. In: www.refdunantul.hu/kollegium/dokumentum/2009/11/09/
            A_szmszd_rtje_avagy_reformatus_egyhazkzségi_lelkipasztorkodas.pdf
Fábri György(2010): Nekünk így is jó? Egyházszociológiai felmérés
               tükrében a magyarországi evangélikusság. In: Credo,
              3-4:101-114.
5.2. Ajánlott irodalom
Berger, Peter (1992) A kapitalista forradalom. Bp. Gondolat
Bibó István (1986) Az Európai társadalomfejlődés értelme. In: U.ő.:
             Válogatott tanulmányok III. 5-124.
Hamilton, Malcolm B. (1998): Szekták, kultuszok, mozgalmak. In.
             U.ő.:Vallás, ember, társadalom.  Budapest, AduPrint. 236-263.
Hegedűs Rita (1998) A vallásosság kérdése Magyarországon nemzetközi
             és magyar kutatások eredményeinek tükrében. In: Szociológiai
             szemle. 1:113-126.
Horányi Özséb (szerk) (1990) A keresztény társadalmi tanítás. Pécs
Horváth Zsuzsa (1995) Hitek és emberek. Bp.. ELTE Szociológiai
               -Szociálpolitikai Intézet.
Höffner, Joseph (2002) Keresztény társadalmi tanítás. Bp. SZIT
Kamarás István (2012) Keresztény paradigmaváltás? A „keresztény
              társadalom” korszakának vége. In:Credo, 18:1:32-43.
Kardos László, Szigeti Jenő (1998) Boldog emberek közössége.
              Magyarországi nazarénusok. Bp. Magvető
Peschke, Karl-Heinz (1992) A gazdaság keresztény szemmel. Bp. OLI
              KATTA
Robbins Thomas (1996) Az új vallási mozgalmak és a társadalom:
              elméletek és magyarázatok. In: Replika, 21-22.
Rosta Gergely (2010) Vallásosság a mai Magyarországon. In.: Vigilia,
              10:741-750.
Szántó János (1998) Vallásosság egy szekularizált társadalomban. Bp. Új
              Mandátum
Tomka Miklós (2007) Egyház a társadalomban. Bp - Piliscsaba, Loisir
Tomka Miklós (2010) Vallási helyzetkép 2009. In Mit értékelnek a
            magyarok? Szerk..Rosta Gergely,Tomka Miklós. Budapest, OCIPE
            -Faludi Ferenc Akadémia
Tomka Miklós (2011) Vallás a modern világban. Budapest, Semmelweis
            Egyetem Mentálhigiéné Intézete, Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány
Török Péter (2007) És (a)mikor destruktívak? Budapesr, Semmelweis
          Egyetem Mentálhigiéné Intézet,Párbeszéd Dialógus alapítvány.
 


 

Vallás és társadalom körkép: vallás és kultúra (trx-503)
 
1. A tantárgy célja
A hallgatók a félév során megismerkednek a keresztyénség és a társadalom egymásra vonatkoztatásának néhány klasszikus és mai keresztény kísérletével, a kísérletek elemeiből pedig felépíthetik saját modelljeiket, amelyeket tapasztalataikon tesztelhetnek.
2. Kompetenciák
2.1. Teológiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozása és alkalmazása.
2.2. Az élethosszig való tanulás és fejlődés.
2.3. A teológiai és a társadalomtudományi ismeretek szintetikus látásmódja.
2.4. A társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonyság és felelősségtudat.
3. Követelmény
3.1. A feldolgozandó irodalom folyamatos olvasása. Kiselőadások tartása.
3.2. Dolgozat. Néhány lehetséges téma: A) hogyan tükröződik vallás és kultúra viszonyának felfogása a) az evangélikus egyház távlati programjában, b) különböző felekezetek hittankönyveiben, c) az egyházi néplapokban, d) a hagyományos egyházakon belüli szubkultúrákban. B) Vallásos emberek a) szabadidő töltési szokásai, b) kapcsolata a művészettel, c) egyes műalkotások befogadása.
4. Tematika
4.1. Kereszténység a történelemben. Kereszténység és kultúra
4.2. Kereszténység és a modernizáció, a pluralizáció és a globalizáció
4.3. Misszió és inkulturáció, vallásközi párbeszéd
4.4. Vallásosság és habitus
4.5. Vallás és oktatás Egyházi iskolák. Erkölcstan és hittan
4.6. Vallás és művészet. Vallásosság és műbefogadás.
5. Szakirodalom
Altermatt, Urs, Metzger, Franciska (2010) Vallás és kultúra (Kortörténeti
             távlatok) In: Mérleg, 1-2: 42-77.
Bosch, David J. (2005) Paradigmanváltások a misszió teológiájában. Bp.
            Harmat
Howes, Graham, A szakralitás művészete, Pannonhalma: Bencés Kiadó,
            2011.
Kamarás István (1996) Olvasatok. Budapest 490 old. http://mek.oszk.hu/08500/08570/
Kamarás István (2009) Vallásosság, habitus, ízlés (kutatási jelentés).
           Budapest, Loisir Kiadó
Kamarás István (2012) Javítható-e az „erkölcstan vagy hittan” elképzelés?
           In: Új Pedagógiai Szemle, 4-6. sz. 78-91.
Kamarás István (2012) Az evangéliumi csodálatos kenyérszaporítás
            recepciója. In: U.ő: Olvasó-próba 47-162.
Kamarás István (2013) A vallásosság szerepe irodalmi művek
            befogadásában. In: U.ő: Olvasó-próba  85-93.
Lázár Kovács Ákos (2006) Emlékezés, szenvedés, esztétika. In. Vigilia
           71:6.
Newbigin, Leslie (2006) Evangélium a pluralista társadalomban. Bp.
            Harmat
Niebuhr, H. Richard (2006) Krisztus és kultúra. Bp. Harmat
Tomka Miklós Inkulturáció http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/tomka/htm
Tillmann József (2005)  Nem méltatni névre méltatlant. Vallás, irodalom,
           nemzeti pogányság. In: Mérleg  
Varga Mátyás (2008) Nyitott rítusok. Kortársunk-e a művészet? Budapest,
            Vigilia,
Voigt Vilmos (2004) A vallási élmény története, Budapest, Timp, 2004


 
Vallás és társadalom 3: vallás és politika (trx-533)
1. A tantárgy célja
Megismertetni a hallgatókat a vallás és politikai kapcsolatának szociológiai és politikai teológia szempontjaival, érzékennyé tenni őket ezen keresztül a teológia és a politikum összefüggéseire.
2. Kompetenciák
A teológiai gondolatok és ismeretek önálló feldolgozása és alkalmazása; az élethosszig való tanulás és fejlődés; a különböző teológiai és más humán tudományos ismeretek szintetikus látásmódja; a  társadalmi és egyházi problémák iránti fogékonyság és felelősségtudat.
3. Követelmény
3.1. A feldolgozandó  irodalom folyamatos olvasása, kiselőadások tartása
3.2. A félév végére problémafelvető dolgozat készítése az órákon elhangzottak figyelemebe vételével. Néhány lehetséges téma: a) Egyes egyházak politikai arculata, b) Az egyházügyi törvény politikai teológiai és vallásszociológiai elemzése, c) politikai irányzatok vallás- és egyházfelfogása, c) Hogyan politizálnak az egyházi hetilapok? d) Hogyan szűrődik le a politika a gyülekezetek életébe? (gyülekezeti honlapok elemzése alapján), e) Nagy G.T és Szilágyi T. tanulmányának megállapításai mennyire érvényesek protestánsokra? f) Hazánk új alaptörvényének elemzése a kereszténység és társadalom viszonyának nézőpontjából, g) Ferenc pápa  politikai üzenete,
h) a keresztény értelmiség politikai szerepe
4. Tematika
4.1. Vallás és politika Magyarországon, a keresztény értelmiségpolitikai szerepe
4.2. Politikai teológia I. (Büchele, Volf)
4.3. Politikai teológia II. (Schmitt, Wink, Metz)
4.4. A felszabadítás teológiája és Ferenc pápa
5. Kötelező szakirodalom
Ferenc pápa boliviai beszéde (2015) In: greenpeacve.blog.hu
Deák Dániel (2015) A „Laudato si’“ kritikai fogadtatása. In: Mérleg online 2015.11.12.
Ajánlott szakirodalom
Assman, Jan (2008) Uralom és  üdvösség. Politikai teológia az ókori
             Egyiptomban, Izraelben és Európában. Bp. Atlantisz Kiadó
Bibó István (1986) Az európai társadalomfejlődés értelme. In: Huszár Tibor
            (szerk) Bibó István  Válogatott tanulmányok III.. Budapest, Magvető
Büchele, Herwig (1991) Keresztény hit és politikai ész.Budapest - Luzern,
           1991.gyházfórum
Csepregi András (2011) Emlékezés és felelősség. Johann Baptist Metz és
            Walter Wink politikai teológiájáról. In: Hol van a te testvéred?
            (Szerk. Orosz Gábor Viktor) Bp.Luther Kiadó
Erdélyi László (szerk) (2011) Egyházügyi, vallásszabadsági tudományos
             konferencia. Bp. Boldog Élet Alapítvány
Gábor György, Molnár Richárd (2014) Az egyháznak illik ellenzékinek lenni.
              In:  Népszava, 2014. jan. 6.
Görföl Tibor (2006) Szenvedélyes egyoldalúság. In. Vigilia 71:6. sz..
Geréby György (2009) Isten és birodalom - Politikai teológia. Bp.
            Akadémiai K.
Görföl Tibor (2016) A kritika hangja és a valóság szerkezete In. Vigilia,
            81:1:86-95.
Kamarás István (2016) Az egyház-hajó révkalauzai. In. Vigilia, 81:1:96-105.
Lázár Kovács Ákos (2006) Az új politikai teológia. In. Távlatok. 2:140-147.
Máté-Tóth András (2006) Politikai teológia. In. Vigilia 71:6.
Metz, Johann Baptist (2004) Az új politikai teológiai alapkérdései. Bp.
            L'Harmattan Kiadó
Metz, Johann Baptist. (2006) Keresztény antropológiai forradalom. In.
            Viglia 71:6. sz.
Metz, Johann Baptist (2008) Memoria Passionis. Veszélyes emlékezet a
            pluralista  társadalomban. Budapest, Vigília Kiadó.
Nagy Gábor Dániel, Szilágyi Tamás (2012) Szavazhat-e a hívő katolikus a
             FIDESZ- KDNP-re 2012-ben? Gondolatok Tomka Miklós cikkéről
             kortárs kontextusban. In:   Vallás a keresztény társadalom után
             (Tanulmányok Tomka Miklós emlékére)  Szerk. Földvári Mónika,
             Nagy Gábor Dániel. Szeged, Belvedere Meridionale.155-172.
Patsch Ferenc (2008) A felszabadítás teológiája - korunkban. In: Korunk,
             11:37-45.
Tallár Ferenc (2003) Sacrum és politicum − Carl Schmitt politikai teológiája
            és az  univerzális szeretetközösség. In. Világosság 7-8.
Volf, Miroslav (2001) Ölelés és kirekesztés. Budapest, Harmat.
 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.