Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kamarás István: 1968 -- rock-mise a Mátyás templomban

2018.06.16

Kamarás István: 1968 -- rock-mise a Mátyás templomban

Esterházy Péter számomra legjobb, Hrabal könyve című regényében az Úristen az ember kedvéért újra megtestesül, és önmagát ajándékozó áldozatot hoz: ráveszi magát, hogy Charlie Parkertől (amúgy egy valláserkölcsileg meglehetősen szalonképtelen fazontól) megtanuljon szaxofonozni, ugyanis „az Úristen mindenható volt, egyet nem tudott, nem tudott szaxofonozni”, ebben a tekintetben is emberré válni, osztozni sorsunkban, kultúránkban, ami ez esetben keservesen nehezen ment, sok-sok melléfogással, még, bizony, az Úristennek is.1 Ez a nagylelkű és áldozatos  „kedvetekért bármit megtanulok”  gesztus jellemezte az evangéliumot (vagyis az örömhírt) más kultúrákban önzetlenül (nem gyarmatosító szándékkal, nem kulturális agresszióval) hirdető keresztényeket, köztük a belga ferences Guido Haazent, aki a baluba törzs zenei nyelvén szólaltatja meg  a II. Vatikáni zsinat előtt még érthetően  latin nyelven a Kamina Central School diák-kórusa által a Missa Lubá-t,2 melynek máig élő világméretű kultusza van. (Felhangzik Pasolini Máté evangéliumá-ban, műsoron van a legkülönbözőbb zenei rendezvényeken, megfesti Illés Árpád, képe megihleti Weöres Sándort,3 viharos tetszést arat még napjaink hazai keresztény ifjúsági találkozóin is).4

A magyar katolikus egyház hatvanas évek közepétől induló újraevagelizációs nyelvújításának fontos ágensei voltak a beat-misék: okozói és okozatai is egyben. A „mi nyelvünkön szólnak hozzánk”, és a „saját nyelvünkön szólhatunk” élménye tömegeket mozgósított: erősítette a mag-tagság katolikus identitását, és rokonszenvessé, sőt „áramvonalassá” tette a bizonytalanok, a peremhelyzetűek és a kívülállók számára a kereszténységet. „Szeretettel jönnek hozzád atyánk hívő gyermekig. / meghálálni kegyelmednek nagy jótéteményeit. / Az oltár szent zsámolyához / buzgó szívünk imádást hoz. / Áldozatul hozza néked legtisztább érzelmeit”.5 Így valahogy  valljuk be számunkra, akkori tizenévesek számára eléggé nyögvenyelősen  kezdődtek még az ifjúsági misék is a hatvanas években. És valamikor a hatvanas évek legvégén a kórusról (mintegy az égből) egy rock-zenekar fergeteges kyriéje dübörgött fel, és az ott lévő tizen- és huszonévesek nem hittek, vagyis éppen hogy hittek a fülüknek, és ezt a hasonló nyelven megszólaló fiatal vagy fiatalos papok rendre meg is erősítették. Az 1965-ös Ki mit tud-on nyertes spirituálé-trió tagjai (Petrovics Péter és Tamás) baráti körébe tartozott a konzervatórium6 mellett kántorképzőbe is járó Szilas Imre, valamint Széll Vince, aki máris a megvalósításon gondolkodik, amikor felbukkan körükben a rock-zene nyelvén megszólaló egyházi zene, és konkréten a beat-mise ötlete. 1968-ban a Mátyás templomban feldübörög Szilas Húsvéti misé-je, vagy ahogyan akkor nevezték, a Mass teenager7 egy rock-mise a világon először. A hatás elementáris, és ez nem csak a templomba járó és az oda ez alkalmakkor a beat-mise hírére érkező fiatalokra vonatkozik. Az eseményekre nagy létszámmal fölvonuló titkosrendőrség és tucatnyi lap és magazin tudósítója sem maradt tétlen és/vagy semleges: a Ludas Matyi, a Magyar Rendőr és a Világosság egyaránt  persze nem egyformán  foglalkozott az eseménnyel.8 Ebben a műben összefutottak a szálak, és eredeti, hiteles és hatásos szövedéket (kompozíciót) alkottak: a hagyományos liturgia, a magyar népének, az akkori up to date rock-zene, a basszusgitár és az orgona, a Mátyás-templom kórusa és a Gemini együttes. A tizenhét éves Szilas, akinek életeleme a kaland és a játék, aki a vasárnapi misén való részvételt elemi szükségletének érzi, valami póztalanabb zenét kívánna a templomba, mely egyaránt emlékeztet Bachra és Oscar Petersonra, mely a „hitörömöt” sugározza. Kommunikációs módját tekintve telitalálat, szociológiailag releváns, mert belesimul a gettóba szorított intézményeshez képest közösségi alternatívát képező mozgalmi egyház folyamataiba – kérdés, hogyan ítélhető meg esztétikailag, ha nem a klasszikus és magasságos hagyományos egyházzene fitymáló megjegyzéseire hagyakozunk, jöjjenek azok akár Dobszay Lászlótól is. Számomra e tekintetben első számú szakértő az a Körmendy Ferenc, aki a Mátyás-templom klasszikus zenekarában és a Rock-színház zenekarában is játszott, aki később a Bartók-rádió igazgatója volt, aki egyébként sajnálkozva állapította meg, hogy a magyar katolikus evangelizációs mozgalom zenéjének 95 százaléka a beat- és rockzenének csak harmadvonalbeli változatát képviseli. Ez alól kivételnek tartja a Szilas-misét, mely „tükrözi a kor beat-zenéjét. Rock and roll-os alapállása, könnyed rock, és ez jól érezhető az Allelujá-ban. Nagy érdeme, hogy hagyja improvizálni a zenészt. Érdekes, hogy mennyire sok a lassú és a lírai rész, fergeteges nincsen. Érdekes volt szinte szóról szóra meghallani benne az Animals Felkelő nap háza című művét és valami népi hatást, virágénekes attitűdöt”.9 Szilas ír még két beat-misét, majd  bár nem akar disszidálni  mégis hamarosan Kaliforniába kerül,10 ahol zeneszerzői, karnagyi, orgonaművészi és zenetudósi11 diplomát szerez. Jellemző, hogy sokan azt hitték, Illésék játszottak a Mátyás templomban. „Mi is gondolkodtunk a beat-mise témakörben”, emlékezik Szörényi Levente. (Sokan Illéséknek tulajdonították a beat-misét, amiből nekik még kellemetlenségük is származott).12 Balás Béla /kaposvári megyéspüspök/ is kapacitálja őket, de ők nem akarnak kockáztatni.13 Érhetően, hiszen ők csak szimpatizánsai, de nem tagjai annak a mozgalomnak, mint az a néhány száz zenész, akik a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején  Körmendy Ferenc terminusát használva  a religiozus beat nyelvén képezik az újraevangelizációs mozgalom zenei szólamát. Tardy László, a katolikus egyházzene egyik vezető egyénisége, a Szilas-mise  zenei elvein és ízlésítéletein felülkerekedő  egyik patrónusa szerint „ez a stílus elsősorban nem mint zene hódított és ragadott magával, hanem mint egy új emberi és keresztény magatartás hangzó megtestesítője, mely a pünkösdkor születő egyház mámoros lelkesültségével, az evangéliumi örömhír egész valónkat átható eksztázisával érez rokonságot. Innen magyarázható sodró lendülete, lelket-testet mozgató dinamizmusa, hitet, meggyőződést bátran kiáltó harsánysága”.14

A Szilas-mise felhangzása után rohamosan terjed el az új evangelizációs 68-as szellem, sok esetben éppen a zene szárnyán: felhangzik a nagyobb városokon kívül Siófokon, Szobon, Hercegszántón, Cegléden részben „tájoló”, pontosabban misszionáló, részben helyi együttesek jóvoltából. A nyelvújítás egyik vezető műhelyében, a felsőkrisztinavárosi plébánián házi táncdalfesztivált is rendeznek, de Kierkegaard-, Claudel-, Weöres-, Jelenits- és más szövegekre épülő oratórium is születik ebben a műhelyben. Az alsókrisztinavárosi együttes átcsempészi a Godspell-t,15 Bob Dylan, Joan Baez, Simon és Garfunkel műveit, a Jézus Krisztus szupersztár-t és egy másik Webber-művet a József és a csodakabát-ot, megzenésítettek Bornemissza-, Ady- és József Attila-verseket.16 Hatásos produkciók ezek, nem énekelhető mozgalmi dalok…

Mint a „világi” 68-as vívmányok jelentős része, a „religiozus beat” nem folytatódott, mert a papok érthetően nem vállalhatták a kockázatot, hiszen még 1971-ben is koncepciós per vádlottai lehettek a mozgalmi egyház 68-as szellem klerikus és laikus tagjai. A tömegmozgalmi zene a hetvenes évek közepétől felbátorodó féllegális mozgalomban született meg, de ez egy másik történet. Fanyar iróniája a hazai egyháztörténetnek, hogy a 68-as szellem folyamatosan és máig Szilas Imre Üvözlégy Máriá-jával maradt fenn, melyet népénekként éneklik, elfeledvén szerzőjét, a beat-miséket, 68-at.

 

Jegyzetek

1 Kamarás István: Esterházy Péter: Hrabál könyve. Mérleg, 1991, 2:171-174.

2 Terkel, Studs: On hearing the Missa Luba. http://people.virginia.edu/pk9k/ZoForth/missaluba.html

3 Versek Illés Sándor festményeiről ’Missa Luba’. In Weöres Sándor: Harmincöt vers. Bp. 1978. Magvető.

4 Kovács Ágnes: A remény emberei. Új Ember, 2004. 04.04.

5 Szövege és dallama Tárkányi és Zsasskovszky szerzeménye.

6 Még a zenei általános iskolában Kodály felfigyel rá, improvizálását megdicséri.

7 Mindez nem történhetett volna meg az idők jeleit felismerő Zöldi Sándor abonyi plébános bátorsága nélkül, aki 1967 húsvétján  számos titkosrendőr felügyeletével  világra segítette segített a veszélyes művet. Zöldi Sándor (aki Werneren maga is énekelt, zenélt, komponált) megmutatja a készülő rock-mise magnófelvételeit Werner Alajosnak és Bárdos Lajosnak, akik rábólintanak, csak arra figyelmeztetik, hogy „legyen megfelelő a szent követelményeknek”, és „vigyázzanak a magyarságra”. A váci püspököt cenzorként képviselő székesegyházi plébános egyenesen szentségtörésnek minősítette a bemutatás előtti művet, amelyet a püspöki sofőr mentett meg, aki amúgy az Állami Egyházügyi Hivatal besúgója volt, de ez esetben szolgálati fegyelmét felpuhította a rock-zene iránti rajongása. Így a megyei egyházügyis csak annyit kért, vegyék le a „Szilas: Mass teenager” szövegű plakátot. Igaz, akkor már napok óta fekete autókat lehetett látni a templom környékén.

8 Bővebben Kamarás István – Körmendy Ferenc: Religiozus beat? Új Forrás, 1990, 2:11-25. old., 3:56-67.

9 Kamarás  Körmendy, i.m. 57. old.

10 Szilasék a Zenith együttessel a margitszigeti Nagyszállóban is játszottak, ott ismerkedtek meg egy magyar származású nyugatnémet szállodatulajdonossal, akitől féléves szerződést kapnak. Az együttes hosszabb ideig Szudánban, az ottani legelőkelőbb szállodában zenél, majd szerződésük lejártával hazafelé jövet megállnak az NSZK-ban. Miközben Szilas ott élő barátját látogatja meg, az együttes többi tagja összes holmijával, hangszerével együtt eltűnik. A tizenéves zeneszerző Svédországban élő rokonaitól kér tanácsot, akik érte mennek, hogy átcsempésszék, de őt a svéd határon lekapcsolják, majd visszatoloncolják az NSZK-ba, ahonnan már haza nem mer menni, mert közben lejárt a kint tartózkodási engedélye, így aztán Egyesült Államokban élő nővére segít rajta.

11 Doctor of Phylosophy in Sacred Music (egyházzenei doktor)

12 Az 1968. június 1-én megjelent Tájékoztató a beat-hippie jelenség május havi megnyilvánulásairól című szigorúan bizalmas budapesti rendőrfőkapitánysági tájékoztató részletesen tájékoztat a Mátyás-templomban két alkalommal bemutatott Szilas-miséről, amelyen a Szentháromság téri kollégiumban ugyanakkor tartott Illés-koncentre be nem férő fiatalok is részt vettek. Ebben a jelentésben olvashatjuk, hogy Fővárosi Tanács egyházügyi előadója azt javasolta, hogy a Mátyás-templomi rendezvényel idejére a Halász-bástyán vagy a Várkert-kioszkban „modern zenei anyagú hangversenyeket” kellene rendezni „akár az Illés-zenekar” részvételével. (http…//www.arhivnet.hu/forraskod=156)

13 Kamarás  Körmendy, i.m. 57. old.

14 Tardy László: Istenélmény a mai zenében. Vigilia, 2007, 1:2-6. https://vigilia.hu/regihonlap/2007/1/tardy.htm

15 Godspell – Stephen Schwartz és szerzőtársainak (1980) újszövetségi szövegeket megzenésítő, a Szupersztárhoz hasonlóan nagysikerű filmben is feldolgozott musicaljének oratórikus előadása volt, szintén Domján – kisebb részben Becker – magyar fordításában. (a Wikipédia)

16 Bővebben: Kamarás  Körmendy, i.m. 57-65. old.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

проститутки новосибирска

(LipCowly, 2018.08.20 05:50)

<a href=http://top.girls-nsk.mobi>проститутки новосибирска</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/individuals/>индивидуалки новосибирска</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/massage-salons/>Эротический массаж Новосибирск</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/individuals/service-v-mashine-minet/>миньет в авто</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/individuals/transsexual/>трансы в Новосибирске</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/individuals/service-gospozha-bdsm/>услуги госпожи новосибирск</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/individuals/40-let/>взрослые проститутки новосибирска</a>
<a href=http://top.girls-nsk.mobi/individuals/1000-rubley/>дешевые проститутки в Новосибирске</a>